Ez a "hazaérkezem, és megvan mindenki"-érzés régről ismerős.
Amikor már elég nagy voltam ahhoz, hogy egyedül menjek haza az iskolából, az utcánkban már képes voltam elkedvetlenedni. Hogy úgyse lesznek otthon. Hogy elmentek. Már a hegyen vannak, és én nem tudom, mikor érnek…
Élet az ikrem nélkül - a mi történetünk
2014.07.25. 08:43
Nagycsaládban egyedül
Szólj hozzá!
2014.07.23. 22:02
Címkék: gyerek félelem féltés
A reggel legszebb zaja, amikor hajnalban a talpacskák végigcsattognak a kövön, majd egy nagyobb szünet, pár másodperc, ahogy megállnak a szobaajtóban, kémlelve, hogy ébren vagyunk-e már. Aztán gyorsuló csattogás, egyre közelebbről, és már itt is vannak, mellénk fekszenek az ágy…